Emelőgép szakértő

Felhőtlen magasságok...

Főoldal Vizsgálatok Blog Adatkezelés Impresszum Kapcsolat
nagydaru1 nagydaru2 nagydaru3

Hasznos tudnivalók az emelőgépek vizsgálatairól

Amit tudni érdemes, 2024. október 31.

Emelőgép időszakos vizsgálata országosan szakértővel

A munkavégzés során használt emelőszerkezetek és gépek elhasználódnak, megváltoznak az üzemeltetési tulajdonságaik, körülményeik, biztonsági berendezéseik meghibásodhatnak, így az üzemeltetésük több veszélyt, magasabb kockázatot hordoz magában. A munkáltató és a munkavállaló közös érdeke, hogy az adott emelőgép üzembiztos, jó műszaki állapotú legyen.

Az emelőgép felülvizsgáló, szakértő által végzett, úgynevezett munkavédelmi szempontú gépvizsgálatok pontosan erre irányulnak. Az időszakos gépvizsgálatok elvégzése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető feltétele. Ezeket a felülvizsgálatokat jogszabályok, rendeletek, valamint szabványok határozzák meg, ebből adódóan az elvégzésük kötelező munkáltatói feladat. A vizsgálatok alkalmával ellenőrizni kell, hogy az emelőgép rendeltetésszerűen és biztonságosan üzemeltethető-e, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak, azaz működőképes állapotú.

Legfontosabb rendelkező szabályok:

  • 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
  • 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
  • 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról
  • MSZ 9721 szabvány-sorozat
  • MSZ 9750
  • Magyar Mérnöki Kamara Kiadványsorozata 75. - Emelőgépek időszakos vizsgálatának eljárásrendje

Mi is az emelőgép?

A jogszabály szerint emelőgépnek nevezzük azt a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezetet vagy berendezést, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.

Tehát ebbe tartozik szinte minden olyan gép, amit a napi munkánkhoz használunk, ilyenek például a daruk, a targoncák, az elektromos emelők, az emelőhátfali berendezések, emelőkosarak, csápos autó emelők, csörlők, villamos emelődob, stb.

Milyen vizsgálatok lehetnek emelőgépek esetén?

  • üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálat,
  • szerkezeti vizsgálat,
  • fővizsgálat,
  • időszakos biztonsági felülvizsgálat,

Mi határozza meg a vizsgálatok gyakoriságát?

Az emelőgépek esetében a vizsgálati csoportszám alapján határozzák meg, hogy milyen időközönként kell szerkezeti- vagy fővizsgálatot végezni.

A vizsgálati csoportszám az üzembehelyezéskor van meghatározva és az üzembe helyezési jegyzőkönyvben, a kísérődokumentációkban (pl.: emelőgépnapló) fel kell tüntetni. Ha a targonca üzemeltetési körülményei változnak, felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell a vizsgálati csoportszámot. A vizsgálati csoportszám határozza meg a vizsgálati időközöket. A vizsgálati csoportszám meghatározása a működésidő-fokozat és a terhelésfokozat szerint történik.

Mi határozza meg a vizsgálatok gyakoriságát?

A fő- és a szerkezeti vizsgálatot a lent található táblázat szerinti időközönként kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a vizsgálati csoportszámtól függetlenül legalább 5 évenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (például a kiszolgált technológia megváltozása esetén) kell elvégezni.

A működési idő sok esetben nem mérhető, ilyenkor a naptári időköz dönt általában.

diagram2
Szerkezeti vizsgálat időköze
Fővizsgálat időköze
Időszakos biztonsági felülvizsgálat időköze

Szerkezeti vizsgálat

Az eljárás során vizsgálni kell:

  • hogy nincs-e az emelőgép szerkezeti elemein veszélyes helyzet,
  • károsodást előidéző, a teherbíró képességet befolyásoló vagy a működőképességet gátló:
    • sérülés,
    • kopás,
    • maradó alakváltozás,
    • vagy egyéb rendellenesség,
  • valamint a biztonsági berendezések és a fontos szerkezetek rendeltetésszerűen működnek-e.

Ezt a vizsgálatot megbontás nélküli állapotban és üresjárati működéskor kell elvégezni. Ha a vizsgálat során kétségek merülnek fel, akkor a névleges terheléssel is el kell végezni.

Fővizsgálat

Az egyik legfontosabb és legösszetettebb felülvizsgálói feladat.

Az eljárás során a szerkezeti vizsgálat előírásain kívül vizsgálni kell:

  • az emelőgép műszaki állapotát,
  • rendeltetésszerű üzemeltetését,
  • fő műszaki jellemzőit.

Ellenőrizni kell:

  • a vizsgálati csoportszám megfelelőségét,
  • a korábbi vizsgálatkor feltárt hibák kijavítását,
  • és a hiányosságok felszámolását.

Magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot is, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat.

Miket kell ellenőrizni például egy targoncán? Milyen módon?

  • szerkezeti elemeken sérülés, kopás, maradó alakváltozás keresése,
  • egyéb rendellenesség feltárása,
  • a biztonsági berendezések, fékek, fékbetétek, kuplung, vészkapcsoló, stb. működő képességének megállapítása,
  • a biztonsági berendezései megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak (használt gépeknél a konstrukció keletkezésekor jellemző előírások figyelembevételével),
  • védettsége megfelelő-e a használat közben veszélyt jelentő okok ellen,
  • szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös és mérőműszeres, működési (terheléses, üresjárati) vizsgálatok az emelőgépekre vonatkozó szabvány szerint,

Milyen előírások, irányelvek szerint, és meddig?

A vonatkozó szabványok szerint (MSZ 9721 szabvány-sorozat), és a 47/1999 GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat szerint végzendő, alapvetően a biztonság szempontjából fontos tulajdonságok, részek ellenőrzésére kiterjedően.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat munkavédelmi- és műszaki szempontú, melyet az üzembe helyezéstől kezdve 5 évenként el kell végezni.

Vagy a targonca, gép és daru környezetének (Pl.: kiszolgált technológia) megváltozásakor, kivétel ez alól, amikor a gyártó ennél rövidebb időszakot ír elő.

Nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal. Ezzel egyidőben el kell végezni a fővizsgálatot is, amely után a fő- és szerkezeti vizsgálatok időpontjait újra meg kell határozni.

Szemrevételezéses és működési vizsgálatot kell elvégezni.

Ez a vizsgálat tartalmazza szükség esetén:

  • a targonca dokumentáció alapján az eredeti konstrukcióhoz képest végzett változtatások biztonságtechnikai értékelését,
  • a gépek és vizsgálataik dokumentálásának áttekintését,
  • továbbá a konstrukciónak az üzemeltetési móddal való összevetését,
  • gyakorlatilag az emelőgép gépészeti és biztonsági berendezéseinek a vizsgálat időpontjában érvényben levő előírásoknak való megfelelőségét,
  • a gyártó által előírt környezeti jellemzők azonosak-e, amiben alkalmazzák az adott emelőgépet,
  • eredeti funkcióját megtartva, átalakítás nélkül üzemel-e.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat során, például targonca, daru, különféle emelők esetén, korszerűsítésének szükségességére is kitérhet a szakértő, amennyiben költséghatékonyan kivitelezhető, és a biztonságot tovább fokozza.

Elvégezhetőek egyidőben a vizsgálatok?

Igen, elvégezhetőek, de amennyiben így tesz valaki, akkor külön-külön kell megtenni az egyes vizsgálatokra vonatkozó megállapításokat, még ha egy jegyzőkönyvben rögzítik is ezeket.

Mik a dokumentálási szabályok?

Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az időszakos biztonsági felülvizsgálatkor a fő- vagy szerkezeti vizsgálattal eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a meglévő jegyzőkönyvön belül, külön fejezetben kell ismertetni.

A vizsgálatok elvégzését az emelőgép üzemviteli dokumentumában kell bejegyzeni, hivatkozva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére.

A megállapításokat és eredményeket tartalmazó írásbeli anyagokat, dokumentumokat a targonca kísérődokumentációjának mellékleteként kell megőrizni. A vizsgálati jegyzőkönyvet csatolni kell az emelőgép dokumentációhoz.

Kísérő dokumentáció jelenleg Üzemviteli dokumentáció.

A jegyzőkönyveket, a vizsgálatot végzőnek az aláírásával kell hitelesítenie.

Lezárásként, végszó

Bármilyen veszélyes gép esetében, a munkavédelmi törvényben előírtaknak megfelelően fontos azok rendszeres vizsgálata, karbantartása, hogy elkerülhetőek legyenek a munkahelyi balesetek.

Mellékletek:

1. Szakértők jogi szabályozásának történetének összefoglaló táblázata
# Évszám A jogszabály
megnevezése
A jogszabályban
szereplő vizsgálat megnevezése
A vizsgálatot végző
megnevezése
1 1960 110/1960 (IX. 10.) KGM-MüM együttes utasítás (OR 016) átvételi eljárás szakszervezet munkavédelmi felügyelő
2 1971 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet - egyetem (főiskola)
3 1998 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása időszakos biztonsági felülvizsgálat Szakirányú mb. szakértő, emelőgép szakértő, akkreditált szervezet
4 1999 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet G-D-36 felsőfokú min. 5. év gyakorlattal
5 1999 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az emelőgépek biztonsági szabályzatának kiadásáról (EBSZ) időszakos biztonsági felülvizsgálat, fővizsgálat, szerkezeti vizsgálat emelőgép szakértő, akkreditált intézmény
6 1999 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet. Ipari szakértésről egyetem G-D-36 emelőgép szakértő
7 2009 182/2009. (IX. 10.) Kormány rendelet. 39/1999. (VII. 6.) rendelet visszavonása
8 2009 354/2009. (XII. 30.) Kormány rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről időszakos biztonsági felülvizsgálat Mb5-SZ (MMK)
9 2010 47/2009. MMK elnökségi határozat. Tanúsítási szabályzat tag kérelmére, szakmai hozzáértés tanúsítása G-D-36 emelőgép szakértő

2. Emelőgép vizsgálat történetének összefoglaló táblázata
# Évszám Jogszabály/szabvány
hivatkozás
A jogszabályban lévő
vizsgálat megnevezése
A vizsgálat végzőjére
vonatkozó személyei feltétel
1 1960 110/1960. (IX. 10.) KGM-MüM együttes utasítás (OR 016) Üzemeltetésre, elsősorban híddarukra, tartalmaz előírásokat Az üzemeltető munkavédelmi felügyelője
2 1976 MSZ 9721 szabvány fő- és szerkezeti vizsgálat Nem nevezték meg
3 1978 1/1978. (I. 28.) KGM-KPM-ÉVM együttes rendelet karbantartáskor fővizsgálat szakmunkás
4 1979 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet a munkavédelemről időszakos biztonsági felülvizsgálat Munkavédelmi Szabályzat szerint
5 1982 MSZ 9721/1 szabvány biztonságtechnikai felülvizsgálat, fő- és szerkezeti vizsgálat Nem nevezték meg
6 1985 MSZ 63/5 szabvány időszakos biztonsági felülvizsgálat Nem nevezték meg
7 1993 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről időszakos biztonsági felülvizsgálat Nem nevezték meg
8 1994 33/1994. (XI. 10.) IKM rendelet az Emelőgé- pek Biztonsági Szabályzatának kiadásáról (előző EBSZ) időszakos biztonsági felülvizsgálat, ezen belül fővizsgálat, szerkezeti vizsgálat emelőgép szakértő
emelőgép vizsgáló
9 1999 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról időszakos biztonsági felülvizsgálat, fővizsgálat, szerkezeti vizsgálat emelőgép szakértő
emelőgép vizsgáló
10 2018 MSZ 9721-1 szabvány Emelőgépek időszakos vizsgálata (szerkezeti és fővizsgálat, időszakos biztonsági felülvizsgálat) Nem nevezték meg
11 2020 MSZ 9721-1 szabvány (MSZ 9721 új szabványsorozat) Emelőgépek időszakos vizsgálata (szerkezeti és fővizsgálat, időszakos biztonsági felülvizsgálat tartalmazza a fővizsgálatot) Nem nevezték meg

3. Egy példa a különböző időszakos vizsgálatok elnevezésének és időközének különbözőségéről
MSZ 9721-2:2020
Híd- és bakdaruk időszakos
vizsgálata
MSZ ISO 9927-1 Daruk Vizsgálatok
1. rész Általános előírások
(élettartamra méretezett daru)
Vizsgálat Időköz Vizsgálat Időköz
Műszakonkénti vizsgálat Műszakkezdés előtt Napi vizsgálat naponta
Szerkezeti vizsgálat 3-8 hónap Rendszeres vizsgálat max. 3 hónap
Fővizsgálat 9-24 hónap Időszakos vizsgálat max. 12 hónap
Nincs hasonló vizsgálat Rendkívüli vizsgálat rendkívüli esemény után
Fővizsgálat elmaradt vizsgálatok után
Kibővített időszakos
vizsgálat
5 év
Időszakos biztonsági
felülvizsgálat
max. 5 év Nincs hasonló vizsgálat

4. Az időszakos vizsgálat időköze
Időszakos vizsgálati
csoportszám az
MSZ 9750 szerint
A szerkezeti vizsgálat
időköze
A fővizsgálat
időköze
Üzemóra* Hónap Üzemóra* Hónap
1 1600 8 4800 24
2 1400 7 4200 21
3 1200 6 3600 18
4 800 4 2400 12
5 600 3 1800 9

* Ha az üzemóra pontos vezetésére nincs mód, a táblázat szerinti naptári időközök a mértékadók. A vizsgálati időközök (üzemóra, hónap) közül az a mérvadó, amelyet az emelőgép az üzemeltetése során előbb ér el.


5. Ki milyen vizsgálatot végezhet, az EBSZ I. fejezet 7.2.10. pontja szerint
Vizsgálat típusa
Emelőgép- Szerkezeti vizsgálat Fővizsgálat Időszakos biztonsági
felülvizsgálat
vizsgáló végezheti Nem végezheti Nem végezheti
ügyintéző végezheti megszorításokkal végezheti Nem végezheti
szakértő végezheti végezheti végezheti

A megszorítások jelentése: az 1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgépnél, és ha a kezelői munkahely az emelőkocsin van, ami nem emelkedik 1,5 m-nél magasabbra.

Rólam

Bódi Péter

Emelőgép Szakértő és Munkabiztonsági Szakember Székesfehérvár

Munkabiztonsági szakemberként és emelőgép szakértőként tevékenykedek már több éve, megfelelő szakmai tapasztalatot szerezve.

Munkám során különféle (jármű- és építőipari) cégeknek az emelőgép szakértést, -ügyintézést, gép üzembehelyezést, gépkarbantartást és munkabiztonsági tevékenységeket, továbbá auditokra való gépkarbantartási dokumentációk elkészítését végzem az érvényes jogszabályok által előírt szinten.

Forduljon hozzám bizalommal!

Elérhetőségek

telefon 06/20-594-6694

bodi.peter.emelogepszakerto@gmail.com

A munkáimból

1 / 11
IMG_0812
A régi...
2 / 11
IMG_0820
és az új.
3 / 11
IMG_0830
Tolópad
4 / 11
IMG_4169
Emelődob
5 / 11
IMG_4426
Kapudaru
6 / 11
IMG_4433
Emelőhorog
7 / 11
IMG_4441
Elektromos kötések
8 / 11
IMG_7553
Palacktároló
9 / 11
rajz1
Géprajz
10 / 11
rajz2
Műszaki rajzolás
11 / 11
rajz3
Alkatrész rajz

Néhány példa...

  • Emelőgép vizsgálatok
  • Alkatrész pótlás
  • Utángyártás
  • Beszerzés
  • Műszaki rajzolás
  • Munkavédelem
  • Gépvizsgálatok
  • Dokumentálás
  • Szerkesztések, számítások
  • Tervezés

Oldal letöltések: